A fülbevalók érdekes története

Az emberiség történelme során mindig is nagy népszerűségnek örvendtek a divatos fülbevalók és az egyéb testdíszítő kiegészítők. A XX. században, a régészek által feltárt több ezer éves leletekből kiderült az is, hogy ezeket az ékszereket nem csupán gyerekek és nők, hanem a férfiak is előszeretettel viselték őket. A fülbevalóknak az őskori időkben egyrészt valamiféle mágikus erőt tulajdonítottak, másrészt az adott személyek rangjára és a közösségben betöltött pozíciójára is lehetett következtetni belőlük. Érdekes módon Délkelet- és Közép-Európában igen díszes fülbevalókat viseltek, viszont Nyugat-Európában valamiért egy jó ideig nem preferálták ezeket a mutatós ékszereket és helyettük sokkal a szerényebb, visszafogottabb dizájnnal rendelkező változatokat részesítették előnyben. Jóval később, a XVII. század elején már egész Európában elterjed a drágakövekkel kirakott, különböző formájú és színű fülbevalók használata, amelyeknek a hátoldali része általában zománcozott volt. A fülbevalók napi szintű – nem csupán jeles ünnepek kapcsán történő – viselésének szokása a XVIII. században az öreg kontinensen egyre inkább elterjedté vált a köznép körében. A rokokóban kimondottan közkedvelt volt a „lógós”, rendkívül feltűnő, nagyobb változatok használata. A XX. század elején már műanyagból is készültek ilyen jellegű ékszerek, így a kevésbé tehetős néprétegek számára is elérhetővé váltak.

A fülbevalók szerepe a különböző történelmi korokban

Az ősi szokás még napjainkban is él – afrikai törzsi fülbevaló
Az ősi szokás még napjainkban is él – afrikai törzsi fülbevaló

A paleotikus korban barlanglakó őseink főként állati csontokból, fogakból, ínakból és különböző növényi részekből készítettek maguk számára ékszereket: nyakláncokat, karkötőket, „orrpiercingeket” és természetesen fülbevalókat is. Manapság már csupán egyes afrikai törzsekre és az Amazonas vízgyűjtő területén, ősközösségekben élő természeti népekre jellemzők az ilyen típusú testdíszek. Ezek egyik legextrémebb változatát képezik azok a „fülbevalók”, amelyeket a fekete kontinensen élő egyes népcsoportok hölgy tagjai viselnek, mégpedig úgy, hogy extrém méretűre kitágítják a fülcimpájukban létrehozott rést, és ebbe tesznek bele egyre nagyobb és nagyobb átmérőjű kerek, díszes tárgyakat.

Visszatérve kőkorszaki elődeinkre, fontos azt is megjegyezni, hogy az esetükben a fülbevaló nem csupán egyszerű testékszerként szolgált, hanem speciális, misztikus varázserőt is tulajdonítottak neki, amelynek köszönhetően a viselője védve volt a vadállatok támadásaitól, és egyéb rá leselkedő veszélyektől. Egyes őskori törzsek temetkezési szokásainál az elhunyttal a fegyvereit, a használati tárgyait és az ékszereit is eltemették, hogy használhassa őket a „túlvilágon”.

Egyiptomi isten szimbólumos fülbevalók
Egyiptomi isten szimbólumos fülbevalók

Az ókorban az ékszereket főként aranyból és különböző drágakövek (zafír, rubin, smaragd) felhasználásával készítették. Egyiptomban a nők és a férfiak a fejlett iparművészetnek köszönhetően előszeretettel viseltek kar-, csukló, bokapereceket, láncokat, féldrágakövekkel kirakott öveket, illetve olyan fülbevalókat, melyek alapjául az aranyból szolgált. Ez a nemesfém a Napisten (Ré) húsának megtestesítőjeként volt jelen a vallásban, amely örök életet adott, így isteni eredetű fémnek tudták be az Egyiptomi Birodalom Nílus-menti területének egészén. Arany és ezüst ötvözetéből készült ékszereket szinte kizárólag Núbiából importálták, ugyanis az ottani képműves ipar messze felülmúlta akkortájt a szomszédos régiókét. A különböző nemesfémeket főként drágakő és féldrágakő (opál, tigrisszem) berakásokkal díszítették. Az Egyiptom területén élő népcsoportok tagjai különféle ékszereket ajándékoztak az isteneiknek a templomokban, illetve az áldozati szertartások alkalmával. A Nílus-menti ókori birodalomban kimondottan nagy népszerűségnek örvendett a fülek kilyukasztásának gyakorlata, valamint a díszes ékköves fülbevalók viselése a különböző társadalmi rétegek (hivatalnokok, ügyintézők, adószedők és rokonaik, családtagjaik) körében is.

Ókori görög fülbevalók
Ókori görög fülbevalók

Ezzel szemben az ókori görögök az ékszereket többféle színárnyalatú ékkövekkel, és mai szemmel nézve kissé rendhagyó módon üveggel is díszítették. De emellett komoly szerepe volt a smaragdnak és az igazgyöngynek is a felső társadalmi réteg képviselői számára szánt fülbevalók előállításánál. A görög nők által viselt fülbevalók az egyiptomi változatokhoz képes jóval visszafogottabbak voltak. Az akkoriban mintegy 300 városállamból álló Görögország jelentős szerepet töltött be a Földközi-tengeri kereskedelemben (különösen igaz ez a perzsák legyőzése utáni időszakra). Így gyakorlatilag minden nyersanyaghoz hozzájutottak, amire csak a legcsodásabb, legfeltűnőbb fülbevalók elkészítéséhez szükségük lehetett volna. A görögök a túlzottan hivalkodó megjelenés helyett, az esztétikumra helyezték a fő hangsúlyt, így még a társadalomban magas rangot betöltő férfiak nőnemű családtagjai is csak visszafogottabb testékszereket viseltek. Egyes városállamokban, amelyek úgynevezett „katonaállamok” voltak – gondoljuk például Spártára -, a nők szinte egyáltalán nem, vagy csak jeles eseményeken és ünnepek alkalmával viseltek fülbevalókat.

Ókori római fülbevalók a császárság idejéből
Ókori római fülbevalók a császárság idejéből

Ami az ókori Római Birodalmat illeti, ott teljesen más volt helyet a fülbevalók tekintetében A rómaiak ékszerei már jóval feltűnőbbek, díszesebbek voltak, és ez különösképp igaz volt a kézműveseik által készített fülbevalókra. A gazdagabb népréteg magas rangú tagjainak feleségei és gyakran még a nőnemű, a háztartást vezető rabszolgáik is a drágakövekből és a féldrágakövekből kirakott ékszereket preferálták. Ezzel szemben a szegényebbek (plebs) számára csak az üvegből készült kiegészítők voltak elérhetők.

 

 

Fülbevalók a korai középkorból
Fülbevalók a korai középkorból

A középkori Európa a korai középkorban főként a bizánci motívumok uralták. A reneszánsz és a barokk idején előállított ékszerek főként ezüstből, aranyból készültek és káprázatos szépségű drágakövekkel voltak díszítve. A kor előrehaladtával egyre többféle, egymástól jelentős mértékben eltérő tulajdonságú alapanyagot használtak a fülbevalók előállításához. Ennek köszönhetően olyan ékszerek is kikerültek a manufaktúrákban dolgozó mesteremberek kezei közül, amelyek mai szemmel nézve igencsak extrémek, és csúnyán szólva „csicsásak” voltak. Érdekes módon a késői középkorban és az újkorban egyre nagyobb teret hódított az egyszerűbb ékszerek viselése is, ráadásul ezek napi szintű hordásától még a felsőbb társadalmi rétegeket tagjai sem zárkóztak el.

Fülbevalók napjainkban

Manapság számos fajta fülbevaló közül válogathatunk az ezüsttől kezdve az aranyon keresztül egészen a bizsui változatokig. Egyéni preferenciáinktól függően viselhetünk különféle klipszeket, amelyeknek hordásához nem feltétel a kifúrt füllyuk, valamint apróbb, lógós, karika, szögletes és kifejezetten rendhagyó formájú különböző díszítőelemekkel felvértezett fülbevalókat is.

Cicás fülbevaló
Cicás fülbevaló

A lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen: így ha például „cica fanok” vagyunk, akkor számos különféle macskás motívumot ábrázoló fülbevaló áll a rendelkezésünkre, amelyek között, az elképesztően széles választéknak köszönhetően egészen biztosan megtaláljuk a számunkra tökéletesen megfelelőt. Az ezüst fülbevalókat szinte bárki hordhatja, mivel az ezüst az olyan egyik ásvány, amelyre csak kevesen allergiások, de ugyanez mondható el az aranyról is. Természetesen a fémallergiások számára „felejtős” a nikkel és egyéb hasonló tulajdonságokkal bíró fémbevonatú kiegészítők hordása, így számukra főként a fémmentes bizsu fülbevalók ajánlhatók. Sajnos azonban nem mindenkinek a füle bírja a bizsut, ugyanis sok esetben bőrpírt okozhat, vagy egész egyszerűen kényelmetlen a hordásuk, viszont tény, hogy némi utánajárással még ezekből a kiegészítőkből is lehet minőségi darabokat kapni. Napjainkban a férfiak is előszeretettel hordanak különféle fülbevalókat, és extrémebb fültágítókat, ami teljesen elfogadottá vált a rendszerváltást követően hazánkban is. Pár évtizeddel ezelőtt még igen nagy megrökönyödést váltott volna ki ez, de a mai modern világunkban, amelyben a testdíszítés egyéb formái is jelen vannak (tetoválások, nyelv- és köldökpiercing), már egyáltalán nem számít meghökkentőnek. Korábban, a XX. század közepe táján a lányok a felnőtté válásuk küszöbén kaptak először fülbevalót, de manapság már nem él ez a hagyomány, hiszen szinte már csecsemőkortól is hordhatnak a gyermekek fülbevalót. Ez orvosi aranyból készül, amely nem irritálja a kisbabák fülét. Indiában van ennek a szokásnak a legnagyobb hagyománya, ugyanis ott a lányok már csecsemőkorban, de legkésőbb 5-6 évesen megkapják az első aranyfülbevalójukat, amely a gazdagságot jelképezi, és egyfajta státuszszimbólumként is szolgál az ázsiai ország kultúrájában.

Néhány további érdekesség

A világ legdrágább fülbevalóját a Sotheby’s májusi aukcióján adták el 57,4 millió dollárért, ami több mint 15 milliárd forintot ér konvertibilis magyar forintban. Csak viszonyításként, ebből az összegből akár három luxus jachtot is vehetnénk. Két gyönyörű gyémánt fülbevalóról van szó, amelyek ugyan nem illenek egymáshoz, így külön árverés tartottak az esetükben, viszont ennek ellenére mégis ugyanaz tulajdonos vette meg mindkettőt. A 14,5 karáttal rendelkező, rózsaszín színű fülbevaló Artemiszről, a kék, 16 karátos gyémánt ékszer pedig Apollóról kapta a nevét.

Gyémánt fülbevalók - Artemisz és Apolló
Gyémánt fülbevalók – Artemisz és Apolló

Az ókor Egyiptomban a nagy becsben tartott macskákat is előszeretettél díszítették fel gazdáik különféle ékes nyakláncokkal és fülbevalókkal. Mivel ezek az állatok szentnek számítottak, így nem volt kérdéses, hogy az emberek nagy hangsúlyt fektettek a méltóságteljes, impozáns megjelelésükre, amelyet különböző színes ékszerekkel tettek még látványosabbá.

A fülbevaló egyes változatai a rabszolgatartás idején egy eléggé rendhagyó funkciót töltöttek be: a segítségükkel a rabszolgasorba taszítottak gazdái és a rabszolga kereskedők könnyen meg tudták különböztetni a saját „embereiket” másokétól. Vagyis egy adott formájú és kialakítású fülbevaló révén pillanatok alatt beazonosítható volt, hogy melyik szolga melyik úrhoz tartozik. Az ilyen típusú „fülbevalók” behelyezésénél finoman szólva sem jártak el kesztyűs kézzel, így eléggé hasonlított ez a módszer a haszonállatok billogozásához. Amikor egy rabszolgát felszabadítottak, akkor meg kellett jelennie az ura előtt, mert csakis ő volt képes eltávolítani a füléből az „ékszert”.

 Záró gondolatok

Manapság már számos helyről (piacok, szaküzletek, online webshopok stb.) be lehet szerezni a különböző formájú, fajtájú fülbevalókat. Hazánkban is rengeteg szaküzlet kínál arany, ezüst fülbevalókat, illetve bizsu, drágaköves, valamint féldrágaköves fülbevalóknak is széles kínálata elérhető. A szaküzleteken kívül számos internetes áruházból is megrendelhetők ezek a mutatós testékszerek.

Swarovski kristály fülbevaló
Swarovski kristály fülbevaló

Manapság már nem csupán az ötvös üzletekben juthatunk hozzá ezekhez a szép kiegészítőkhöz, hanem bárhonnan és bármikor megvásárolhatjuk őket. A fülbevalókat nem csupán fülátlyukasztással helyezhetik be a szakemberek, hanem fülbelövéssel is, ami egy gyorsabb és jóval fájdalommentesebb eljárás.

Természetesen rendkívül fontos, hogy a megbízható helyekről szerezzük be a hordani kívánt testékszerünket, valamint az is, hogy vásárlás előtt megbizonyosodjunk róla, hogy nem vagyunk-e valamilyen anyagra – jellemzően fémekre – allergiásak. A fülbevaló soha nem fog kimenni a divatból, hiszen szinte már azóta folyamatosan jelen van az életünkben, hogy őseink felhagyva a vándorló, gyűjtögető életmóddal letelepedtek, társadalmi berendezkedésben kezdtek el élni és egyre nagyobb figyelmet szenteltek a külső megjelenésüknek.

Vélemény, hozzászólás?